2011. február 27., vasárnap

Reykjavík II.

Kora este volt, és egyre jobban  elnyomta az álom...  szemhéja egyre jobban elnehezült. Az álmennyezet  mintáit már egyre kevésbé tudta kivenni. Összefonódó furcsaságok és  barnás  szín csíkok gyűrűztek  előtte... ahogy forgott.. úgy merült álomba....

Mikor tudod hogy vár rád ... és meg kell tenned. Nem teszed. Várnak rád és nem teszed. Számtalan pillanat és esély van arra hogy megtedd amit meg kell és nincs erőd, hogy felül kerekedj a dolgokon és meg tedd az aprónak tűnő ámbár még is nehéz és számodra lehetetlen dolgokat. Árnyak  és  árnyképek jönnek mennek akár csak az akartat és a kitartási szellem. Az erő s az energia... Az az erő mely átfog és megerősít mindig mindenkor.

A Hallgrímskirkja ereje  teljesen elárasztotta testét. Ott állt és bámult a magasba  a  75 méteres csodára. Olyan volt  mint a mennyország kapuja. erőre kapott. Látomást és képzeteket  teremtett az angyali szeretet és a büszke diadal szívében, hogy bármit elérhet. Megtehet bármit, elérheti azt mit igazán szeretne. Úgy legyen, hogy  valótlannak hitt álmai valóssá és igazzá váljanak.  Megbabonázta a félelmetes épület, ahogy feléje magasodott. Az az érzet, mintha rádőlne és elnyomná.... de  itt ő lehet a király  és  megtarthatja és megmenthet bárkit ha az az ára hogy erősnek kell lenni.


Hallgrímskirkja Izland egyik legnagyobb épülete és jelképe, a Reykjavíki evangélikus templom. 38 évi épült.

Természetes forró fürdő teljes kikapcsolódásra adott lehetőséget. Zeával együtt az izzó lávakövek között megfogva egymás kezét, becsukták szemük... s átjárta testük a forróság. Szinte izzasztó volt az érzés. A gőz és a forróság. S a hideg levegő olyasféle  vákuumot  alakított ki, mintha kiszíván  testükből a gonosz, rossz és erőtlenség urának szellemét...

Ült a szobában és  tekintete erősen az ablakra tapadt. Ölében ott dorombolt Zoé. Nem igazán tudta hogy mért  is de, úgy érzete teste egyre jobban összeroppan. Össze nyomja a semmi....  szemei erősebben és erősebben koncentráltak  a kinti  fagyosnak tűnő hűvös tájra  s a tengerre. Szemébe megcsillant a távoli  lámpák fénye és egyre üvegesebb tekintete lett. A csillogás  egyre mattabb és  selymesebb és  folyékonyabb lett. Súlyos erővel zuhant kezére majd onnan  Zoé puha  sötét szürke  szőrére. S a szálló szőrszálakat  össze tapasztva végig gurult a kis hátán.

Zea  fürdésből érkezve  kitöltött egy finom rozét.... majd oda csoszogva leült mellé az ablak előtti  kényelmes pamlagra. Megemelte kezét s végig simította az arcán letörölve a  kicsiny könny cseppeket. A mereven tartott másik pohárhoz  hozzá koccantotta az övét. Végig húzta lassan tenyerét a hátán, s átdörzsölve  meleg kezével megragadta oldalát, és egy nagy puszit adott az arcára.

Annyi fele  jár az ember, s sosem lehet biztos abban hogy  hol esz vége az útnak. Azt hiszi milyen erős és  rendíthetetlen. Senki sem tud rajta kifogni. Lehet világ megváltó és megszállott missziós. Célja az erejének és  személyiségének feltárása a külvilágnak. Az hogy ő is valaki és nem egy a sok közül. S nem csak "....egy fél aki egész akar lenni."
Sokszor sajnos nem abba leszünk egészek és  hősök  miben  igazán kellene. Néha rossz helyre és rossz időbe  és  síkokra suhanunk. S mikor észrevesszük már túl késő. Úgy hisszük elvesztegetett idő az mit eddig meg tettük. ....  Nem, soha nem szabad azt éreztetni a rossz úttal hogy valóban nem volt jó, mert megsérthetjük őt. S következőnek nem lesz ily kedves velük.  Megadva neki a tiszteletet, tanuljunk  hibájából. ( hibánkból) ... s ne  feledjük,  mindig meg kell történnie amineke meg kell. Legyen rossz legyen  jó....

Kivette kezéből a poharat. Megfogta és megszorította kezét. Végig simította  Zoét .... s a kellemes dorombolás mélységében  fülébe dúdolt egy kedves dalt....  a mosoly  mind kettőjük arcát  felvidította.... s a könnyből nevetés lett.

".... Fáradt vagy?... "

" Mindig melegséggel tölt el, ha megfogod kezem. Bízom benned és úgy hiszem, hogy nélküled nem lennék az ki vagyok. Boldog vagyok  mert veled nézhetem  azt a napot, mi felszárítja könnyem akkor is  ha szívem zokog...."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése