2011. január 18., kedd

… Rosé …

Ajánlva: Andinak 

Vannak olyan dolgok mik létrehoznak és megalkotnak, elcsábítanak, és megbabonáznak.
Ihletet adnak olyankor mikor nem várod. Átértékeltetik veled az életet és annak apró-cseprő részeit.
Megfog, összetart s összefog. Meghatároz mindent mi eddig volt és eddig lesz életükben.

Definíció: ...Az a kapocs mi megalkot mindet. Olyan szintekre emel mi felfoghatatlan.

… Elindult az az ajtó felé de egy hirtelen laza mozdulattal megfordult és a másik irányba az ablak felé vette az irányt. Megállt előtte s nézte hogyan zuhog az eső. Miként peregnek le a vízcseppek az ablakon. Hogyan tisztul meg minden egyszerre, és lesz friss és üde minden. Mit egy új kezdet vagy egy új tiszta lap mire írhatunk. …. az ablaknak nyomódó frissen megmosott leveleket figyelte, olyan érzés fogta el mint ha ő is egy pillanatra bele kortyolhatna az élet megtisztuló frissességébe....
és kezében szorongatott kecses boros poharat szájához emelte s belekortyolt …. „Rozé”... Mennyi mindet köszönhet neki. Mi mindet adott neki ez világos rubin színben tündöklő ital. Eszébe jutottak a régi emlékek, a rég elfeledett barátok. Azok a pillanatok mikor együtt mulattak és élvezték az életet. A felkavaró gondolat egyre jobban elréveztették tekintetét a már szemerkélő esőben... „... gyertek vissza... „.. Zoé leugrott az ágyról és vékony kis testével körbe dörgölte lábát s mint aki remekművet alkotott farkával egy utolsó simítást ejtett a jobb lábán.... „ … Tudom te itt vagy nekem...” ….

… A nagy zajban már alig értették egymás szavát. A zene is csak egyre hangosabb volt. Csoda hogy még semelyik szomszéd nem szolt. A poharak csendülésest és csendes beszédből kialakult káosz és hangzavar volt a szobában, mi egyre jobban zavarta. Épp legkedvesebb barátjával beszélgetett, és a legizgalmasabb részeket mesélte a Thaiföldi újáról, miközben fel sem fogta mit mond.... Gondolatai teljesen máshol jártak más világban, akár dimenzióban. Szinte kívülről látta magát és az egész társaságot. Olyan kép jelent meg előtte mint egy össze kötős színező feladat. „ őt innen, őt onnan és általa, őt miatta....” Mindenki azért jött el mert szerette. Ünnepeltek. Újat és a jobbat ünnepelték, az új tiszta jövőt. Melytől mindenki a legjobbakat remélte. Köztük ő is.... Elképzelte, hogy igen,... ketten ülnek a hegyen és nézik a csodálatos naplementét. Meg beszélik jövőjük és vágyaik álom képét. Azt, hogy a jövő lehet más.... Nem csak egyedül... S mire a nap elaludt, a két pohár összecsendült és a gyöngyöző rózsaszínű nedű lecsordult a poharak talpára...

Vannak elmarathatatlan pillanatok, olyanok amik soha nem tűnnek el a múlt árnyékában. Megmaradnak.... örökre... ott ahol kell, hogy legyenek velünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése